Hunyady Ferenc 1895-ben Agárdon született római katolikus, tehetős földbirtokos családba. Középiskoláit Aradon végezte, majd négy évig a Budapesti Tudományegyetem (mai jogutódja az Eötvös Loránd Tudományegyetem) padjait koptatta. Tanulmányait tovább folytatva két félévet a Kereskedelmi Akadémián, majd a közgazdasági karon is hallgatott előadásokat. Az I. Világháború idején (1914-1918) igen fiatalon a Császári és Királyi Huszárezred kadettőrmestereként harcolt, majd 18 hónapot töltött el román hadifogságban. Kiszabadítása után a háborúban tanúsított bátorságáért bronz vitézségi érmet és katonai érdemkeresztet kapott. Nem sokkal ezután vitézzé is avatták, így került bele nevébe is a megnevezés: „vitéz”. A háborút követően a magyar területek szétbomlottak, átrendeződtek a vagyoni viszonyok is. Emiatt Hunyady Ferenc is visszavonult egy kis időre a közélettől, agárdi családi birtokán tevékenykedett, gazdálkodott. Néhány év elteltével ismét hallata hangját: bekapcsolódott a legitimista mozgalomba, melybe király-, egyház- és magántulajdonpárti földbirtokosok tömörültek javarészt, ellenségévé válva a marxista történetpolitikának.
Hunyady szerepe a katolikus társadalmi életben igencsak megnőtt, a Magyar Férfiak Szent Korona Szövetségének ügyvezetője volt, majd a Katolikus Népszövetség nemzetközi és tudományos szakosztályának főtitkáraként szépen lassan „beszivárgott” a politikai életbe is. 1927 februárjában a Keresztény Gazdasági Párt színeiben indulva a móri választókerület képviselőjének választották. Pártja programjával sok ponton nem értett egyet, számos alkalommal képviselőházi felszólalásaiban ennek hangot is adott, így 1931-ben már párton kívüli programmal indulva nyerte el ismét mandátumát. 1935-ben képviselőházi pályafutása véget ért, visszavonult fejér vármegyei birtokára, ahol szépirodalommal és a szociális szférát érintő ügyekkel foglalkozott. 1937-ben jelent meg első, történelmi témájú regénye „Szétesett ország” címmel. Számos alkalommal, mint a Népszövetség kiküldöttje utazott külföldre, ahol főként szociális és kisebbségi problémákról tartott előadásokat. A magyar sportéletben is „nyomot hagyott”: a Magyar Atlétikai Club és a Budapesti Korcsolyázó Egylet elnökeként a városligeti műjégpálya létesítése is a nevéhez fűződik. 1939-ben az Imrédy Béla által megszervezett Magyar Élet Pártjának programjával ismét belekerült a magyar politika véráramába, országgyűlési képviselő lett. Jelentős szerepet játszott a zsidótörvények megszavaztatásában is, melyek társadalmi és gazdasági élet egyensúlyának hatályosabb biztosítását voltak hivatottak szabályozni az 1930-40-es években.
Forrás: MAGYAR ORSZÁGGYŰLÉSI ALMANACH
