BADACSONY, kilátás a Kisfaludy-ház teraszáról -1936
"A Balaton déli partja az 1930-as években már egyre inkább hasonlított arra az egybefüggő üdülőövezetre, aminek ma ismerjük. 1938-ra kiépült a balatoni műút, ami megkönnyítette a nyaralni vágyók lejutást Budapestről, ahová ekkor már rendszeres autóbuszjáratok is közlekedtek. A '30-as évekre a part menti vendégfogadók mindegyike villanyvilágítást kapott, hogy az úri közönség esténként lámpafénynél költhesse el halvacsoráját, és rophassa egészen hajnalig."
BALATON
FONYÓD, Sándortelepi strand, kabinsor - 1931
A századforduló tájékán indult meg Fonyód üdülőhellyé válása, ebben nagy érdeme volt dr. Szaplonczay Manó megyei tiszti-főorvosnak, aki barátaival gyakran kirándult a fonyódi hegyre. Ő vette rá az erdővel borított hegy - a mai Bélatelep - tulajdonosát, gróf Zichy Bélát, hogy birtokából egy területet parcellázzon fel a nyaralók számára.1894-ben alakították meg Kaposváron a Fonyódi Nyaralók Társaságát, s ebben az évben már megkezdődtek a villaépítések. A telepet Zichy Béláról nevezték el Bélatelepnek. Szaploncay pesti ismerőseit is megnyerte a fürdőhely fejlesztése számára, így a századfordulóra előkelő villasor épült Bélatelepen, s a fürdőkultúra rohamos fejlődésnek indult. A Kaposvár-Fonyód közötti vasútvonal 1896-os megnyitása a megyeszékhelyről, és a somogyi falvakból is megkönnyítette az utazást az egyre közkedveltebbél váló Balaton partjára. Ettől kezdve gyors fejlődésnek indult a település, s egy új övezet, a Sándortelep kezdett kialakulni. E városrész dr. Berzsenyi Sándorról kapta a nevét, aki kaposvári és lengyeltóti tisztviselőket nyert meg telektulajdonosnak, s a bélatelepiekénél szerényebben, de a vízhez jóval közelebb építkeztek. (...) A harmincas években megélénkült a vendégforgalom, s egy-egy szezonban 4-5 ezren üdültek Fonyódon. 1927-re elkészült a bélatelepi magaspart alatt a vasút melletti műút, a mai 7-es út elődje. (Forrás: Fonyódi Kulturális Intézmények)
FONYÓD, Sándortelepi strand, 1930-as évek
BALATONFÜRED fürdőház -1935
Hévíz
HÉVÍZ Tófürdő - 1936
A fürdőhely kiépítésében a 19. század elején nagy szerepe volt Festetics Györgynek, aki 1795-től kezdte el a fürdőfejlesztést a tó vizén elhelyezett tutajokon. Később, amikor az 1860-as években a Festeticsek építésre alkalmas területhez jutottak, felépült az Új-telep, 1871-ig a tó körül hét ház épült meg, melyek közül az 1870-71-ben épült úgynevezett Hetes ház ma is áll. Az építkezéseknek köszönhetően a tó országos jelentősségre tett szert mint turisztikai és gyógyászati célpont.
Lovassy Sándor akadémiai tanár 1898-ban indiai vörös tündérrózsát telepített a tóba, mely ma is meghatározó növénye.
1900 körül a Festetics család hosszabb-rövidebb időre a tófürdő bérleménybe került. 1905-ben 35 évre Reischl Vencel keszthelyi sörgyáros vette bérbe, akinek tevékenysége lendületet adott a tó környezete fejlődésének.
HÉVÍZ Tófürdő -1933
Trianon után tovább nőtt a fürdő hazai jelentősége, hiszen így a megmaradt belföldi területeken Hévízen kívül kevés más ilyen nagy fürdőhely maradt. 1926-ban megépült a strandfürdő, 1927-ben pedig a tó északi részén álló kétszintes fürdőépület. A fürdőház épülete 1931-32-ben vasszerkezetre szerelt üvegtetőt kapott. (Forrás: Wikipédia)
HÉVÍZ Tófürdő - 1937
Sikonda
A mai település csak 1928 óta létezik, amikor a szénbányászati próbafúrások során melegforrást találtak. 1929-ben a Földtani Intézet a forrás vizét gyógyvíznek nyilvánította, és ásványvíz-palackozó, majd 1930-ban gyógyszálló épült. Ez 1933-ban megkapta a gyógyfürdő minősítést, 1948-ban a szállodából bányász-szanatórium lett. (Forrás: Wikipédia)
KOMLÓ Sikonda-gyógyfürdő - 1935
A pécsi Hullámfürdő
1926 áprilisában készült el dr. Maléter László ügyvéd beruházása, a modern nyári fürdő, amit a Ráth-utcai fürdő megvétele után alakított ki. A Madarász-fürdő akkori tulajdonosa hitelből építtette át a Hullám elődjét. 1935-ben alakult át a Maléter-fürdő Hullámfürdővé, amikor a város tulajdonába került az intézmény.[1] Az akkor Pünkösd napjára eső június 6-án avatták föl a "tenger hangulatát idéző" fürdőt, ami az ország harmadik, hullámgépezettel ellátott strandja volt. A hullámokat egy egyszerű megoldással dolgozó gép állította elő: két, vízszint alatti üregből egy-egy fémlemez préselte ki felváltva a vizet. Ez a mai napig hasonló elven történik. (Forrás: Wikipédia)
Szent István strandfürdő, Esztergom
1912-ben nyitotta meg kapuit az ország első fedett uszodája Esztergomban, a modern technikával (Európában ekkor kezdték a betonépítkezéseket) megalkotott, impozáns fürdőtelep nemcsak a városi közönségnek, hanem az ország minden vidékéről, s főként a fővárosból érkezett vendégeknek is felkeltette az érdeklődését.
Békéscsaba
Árpád Fürdő: Békéscsaba strandfürdője az Árpád liget szomszédságában, Illés Dávid tervei alapján épült 1922-ben. A strandfürdő kezdetben csupán egyetlen nyitott vasbeton úszómedencéből állt. A meglévő strand Élővíz-csatorna felőli részén az eredeti fedett, török-fürdő jellegű épület 1927-ben épült.
Az épületet a Békéscsabai Fürdő Rt. útján Békéscsaba város lakossága dr. Bertóthy István polgármester vezetésével építette. A terveket Böhm Henrik és Hegedűs Ármin műépítészek készítették. A fürdő bejárata feletti szoborcsoport Filipinyi Sámuel szobrászművész alkotása.
A bővítés érdekében melegvizes kutakat kívántak fúrni, ám az 1000 méter mélységűre tervezett kút fúrása 430 méternél megakadt. Ezt követően a strand területén több hidegvizes kút is létesült, mely a strandmedence vízellátását, illetve felmelegítve a gőzfürdő meleg vízzel való ellátását biztosította.
Antik békéscsabai fotók, képeslapok és naptárak gyűjteménye
antikfoto.hu
Antik békéscsabai fotók, képeslapok és naptárak gyűjteménye
antikfoto.hu
Antik békéscsabai fotók, képeslapok és naptárak gyűjteménye
antikfoto.hu
Antik békéscsabai fotók, képeslapok és naptárak gyűjteménye
antikfoto.hu
Antik békéscsabai fotók, képeslapok és naptárak gyűjteménye
antikfoto.hu
Békéscsaba, Árpád Fürdő, 1939
Antik békéscsabai fotók, képeslapok és naptárak gyűjteményeantikfoto.hu
Görömbölytapolca
Legkésőbb 1219-ben már monostor állt itt (...) A szerzetesek a korai időktől ispotályt (szegényápoldát) működtettek a monostor mellett, ahol a gyógyítást a magister hospitalis irányította, munkáját ápolók és fürdősök segítették. A tapolcai hőforrások vizét tehát már ekkor felhasználták gyógyításra.
1711-ből maradt fenn Kollonich Zsigmond váci püspök levele, amelyben a püspök a fürdőhely rendbetételére, fürdőház építésére kéri a vármegyét. A fürdő ekkoriban a görömbölyi apátság tulajdona volt. A püspök kezdeményezésére a sziklavájatokból előtörő gyógyvizek számára három medencét alakítottak ki, mellette öltözőket és egy hatszobás fogadót építettek – leírása 1743-ból maradt fenn. Az 1830-as években már fedett fürdő állt a módosabbak rendelkezésére, a köznép továbbra is a szabad ég alatt fürdött.
A 20. század elejétől – több ütemben – Miskolc városa megvásárolta Tapolcát az egyháztól. 1934-ben üdülőhellyé nyilvánították a települést, ami gyors virágzásnak indult, fogadók, éttermek, panziók nyíltak, központban a gyógyvízzel. (Forrás: Wikipédia)
Nyíregyháza
FORTEPAN 11232 orig: GYÖNGYI
A város asszonyai 1794-ben kaptak engedélyt arra, hogy Sóstón ruhát mossanak, három évtizeddel később pedig már megépült az első, négy káddal működő fürdőház és a vendéglő. Egy korabeli írás szerint Nyíregyháza már ekkor működtetett Sóstón egy polgári jellegű szórakozást is kielégítő fürdőt. (...) A gyógyvíz és az erdő vonzerejének bizonyítéka az 1866-ban megépült alpesi stílusú Svájci-Lak, a kor hangulatát a mai napig őrző panzió. Falai között megfordult Blaha Lujza, Krúdy Gyula, Karinthy Frigyes és sok más művész, politikus. (...) A 12 hektáros tó egyik részét az 1930-as évektől szabad stranddá alakították. Jellegzetes faépülete egy balatoni fürdőház másolata, de ez aligha zavarta a vendégek hangulatát. A tó másik részében is csónakázó működött nyaranta.
(Forrás: Wikipédia)
