Weigand József és Czeiner Mária fia. Iskoláit Budapesten végezte. Fiatalon feltűnt kellemes tenorhangjával. A Zeneakadémia elvégzése után több vidéki – Miskolc, Debrecen, Pécs, Szeged – és fővárosi – Víg, Royal Orfeum, Komédia Orfeum, Király – színházban is fellépett. Barátja, Polgár Tibor révén a rádió is foglalkoztatta, eleinte füttyművészként, később énekesként is. A rádióban énekelt táncdalainak többsége sláger lett. Ott volt a hangosfilmek bölcsőjénél. A nevető Budapest filmben két saját számát – Köszönöm, kicsikém; Ne haragudjon rám – énekelte. Számos filmben szerepelt ezután is, elsősorban énekes közreműködőként. A harmincas években vele készült a legtöbb hanglemez, a Columbia Gramofon Társaság is foglalkoztatta. Sikeresen szerepelt külföldön – London, Bécs valamint Franciaország és Németország több városában – is. A negyvenes évektől csökkent népszerűsége. Az új irányzatok nem kedveztek az ő stílusának. A háború után még feltűnt az ORI egy-egy műsorában, de a rádió és a hanglemezgyár már nem foglalkoztatta. Polgári foglalkozást választott, a Technoimpex tisztviselőjeként ment nyugdíjba. Két évtizedes pályafutása alatt közel 1500 dalt énekelt lemezre. Ennek ellenére neve – Kalmár Pálhoz hasonlóan – feledésbe merült, pedig ő volt az első énekes, akire a legnagyobb hatást tette az Európába is beszivárgó dzsessz.
A szvingkorszak meghatározó énekese volt. Több mai együttes – például a Hot Jazz Band – feldolgozásaiban is felismerhető jellegzetes, összetéveszthetetlen, a harmincas évek hangulatát, hangkulisszáját idéző énekstílusa.
Fotó:
Weygand Tibor énekes. Fortepan 16365.jpg
wikipedia
