Színészcsaládból származott, apja, Rózsahegyi Ödön vidéken játszott. A békés megyei Endrődön született 1873. október 6-án.A színiakadémián diplomázott. Rózsahegyi a realista színjátszás egyik legjelentősebb képviselője, aki nem a szó művésze, hanem az egyszerű, természetes, közvetlen játéké volt. Skálája meglehetősen széles volt, szerepei a bohózattól az érzelmes humorig minden árnyalatot felöleltek.
Vidéken kezdte pályafutását Dobó Sándor társulatánál 1892-ben, de 1898-ban szerződtette a Magyar Színház, ahol operettszerepeket játszott. 1903. október 7-én Budapesten, a Józsefvárosban házasságot kötött a nála 11 évvel fiatalabb Hevesi Angélával.
Színiiskolát alapított feleségével, melyben később lányával együtt tanított, egészen haláláig. A jellegzetes hanghordozású, mosolygós Kálmán bácsit tanítványai éppúgy szerették, mint a közönség. Szülővárosa sem feledte el, díszpolgárává választotta.
Kitüntetései: Gyémánt diploma 1957-ben, Pro Arte-díj 1956-ban, Signum Laudis és Farkas–Ratkó-díj 1901-ben.1926-ban az USA-ban is fellépett. 1935 után pedig különböző magánszínházakban szerepelt. Származása miatt a második világháború alatt nem léphetett színpadra, 1945 után pedig Major Tamás nem engedte, hogy visszatérjen a Nemzeti Színházba.
A következő évtizedben alkalmanként játszott a Pesti, a Víg-, a Magyar, a Fővárosi Operett és a Madách Színházban. Szülővárosa díszpolgárává választotta.
1961. augusztus 27-én halt meg, Budapesten.
Forrás:
