Gellért Szálló. Jobbra a Kelenhegyi úti oldalon a fürdő bejárata - 1937
II. András a 13. században gyógyító kórházat és fürdőt hozott létre. A török időben Acsik ilidzse nevű fürdő állt a mai Gellért fürdő helyén. Buda visszafoglalása után a fürdő I. Lipót háziorvosának tulajdonába kerül. Az orvos fia, Wartenbergi Illmer Károly 1718-ban eladta a fürdőt Buda városának. A fürdőt magyarul Sárosfürdőnek nevezték a medencék fenekén leülepedett, a forrásvízzel feltörő finom forrásiszap miatt. 1894-ben a Ferenc József híd építésekor a fürdőt lebontották, majd 1901-ben a fővárosi közgyűlés elhatározta, hogy kisajátítja a Sáros fürdő forrást és telkét. A fürdő és a szálloda felépítésnek terve Budapest fürdővárosi koncepciójának része volt. A Gellért Hotel és Gyógyfürdő 1912–1918-ban épült szecessziós stílusban, az építkezésen orosz hadifoglyok is dolgoztak, az első világháború utolsó évében.
A fürdő épülete Sebestyén Artúr, Hegedűs Ármin és Sterk Izidor tervei alapján épült meg. Az épületegyüttes késő szecessziós alkotás, kupolái barokkos vonalvezetésűek.
Budapest; Szt. Gellért fürdő és szálló- Képeslap
Budapest; Kilátás a Szt. Gellért hullámfürdőből -Képeslap
Az elkészült Gellért fürdő a főváros első luxus kategóriájú létesítménye volt, akkoriban Európa legkorszerűbb gyógyfürdőjének számított. A fürdőhöz ekkor harminc ágyas kórház is tartozott. A fürdő és szálló egykori tulajdonosai minden lehetőséget megragadtak, hogy az intézmény magas színvonalú technikai, esztétikai minőséget képviseljen, mind kényelemben, mind a gyógykezelések terén. A kor igényeinek megfelelő, fényűzően berendezett társas-termál, valamint termál-kádfürdők álltak a nagyközönség rendelkezésére, míg az iszapkezeléseket közös helyiségben is, és külön fülkékben is igénybe vehették kiegészülve a szénsavas, a sós-, és a pezsgő fenyőfürdők lehetőségeivel. A megnyitáskor szinte egyedülállónak számító inhaláló, pneumatikus, valamint infrakamra is várta a gyógyulni vágyókat. Külön orvosi laboratóriumok, és elsőrendűen felszerelt egészségügyi részlegéhez állandó orvosi felügyelet társult. A konyháját a nagy hírű Gundel étterem biztosította 1945-ig, külön figyelmet fordítva már akkor is a korszerű táplálkozási elvek betartására.
Budapest; Kilátás a Gellért-hegyről a Gellért Szálló és fürdőre
Budapest XI., kilátás a Gellérthegyről dél felé.
Előtérben a Gellért Gyógyfürdő
orig: TEHTUBE / Fortepan,1926
Az akkori Európában is kuriózumnak számító hullám strandfürdő később, 1926–27-ben épült az épülethez, a fürdő korábbi parkja területén. 1934-ben pezsgőfürdővel bővült. A pezsgőfürdő az úszómedence ólomlemezzel szigetelt egyharmadában helyezkedett el, 84 darab speciális fúvófej pezsegtette a vizet. A befúvást egy 14 lóerős motorral meghajtott légkompresszor végezte, a fúvófejek között színes világítótestek sejtelmes fénnyel árasztották el a medence vizét.
A kabinos és szekrényes öltözők az épületet lezáró félkörívben találhatók. Az épületben a számos átjáró és lépcső miatt viszonylag nehéz eligazodni. A Gellért fürdő kertje és szobrai az első világháború után készültek el. 1927-ben helyezték el egy díszes fülkében Pásztor János Primavera (Tavasz) alkotását. A kertben látható még Telcs Ede "Gyermekfigurák" és Gárdos Aladár "Küzdelem a hüdrákkal" című alkotása, mindkettő 1927-ből. A kertben félköríves alakban díszes tartófal található, ennek közepén a fal fölött kagylót mintázó tálak sorakoznak egymás fölött, melynek tetején található Gárdos Aladár szoborcsoportja. A "Küzdelem a hüdrákkal" szoborcsoport hátoldalán szintén egy díszes, férfifejjel díszített kút található.
Gellért Gyógyfürdő, hullám medence
Saly Noémi / Fortepan,1933
Gellért fürdő, 1930-as évek
A második világháború előtt exkluzív vendégkörrel rendelkezett a Gellért gyógyfürdő: itt töltötte mézesheteit Julianna holland királynő, számos, Európát meglátogató maharadzsa, Rabindranáth Tagore. A fürdő híres látogatói közé tartozott Yehudi Menuhin és Richard Nixon is.
1939
BUDAPEST XI. Gellért Gyógyfürdő, fedett medence - 1939
BUDAPEST XI. Gellért Gyógyfürdő, pezsgőmedence -1939
1940
Gellért Gyógyfürdő. Fortepan,1940.
Gellért Gyógyfürdő. Fortepan, 1940.
Gellért Gyógyfürdő és Szálloda. Fortepan,1940.
1943
Gellért Gyógyfürdő, hullám medence.
orig: Archiv für Zeitgeschichte ETH Zürich / Agnes Hirschi / Fortepan,1943
Gellért Gyógyfürdő, hullám medence.
orig: Archiv für Zeitgeschichte ETH Zürich / Agnes Hirschi / Fortepan,1943
1945-ben a fürdő épülete és berendezése Budapest ostroma idején súlyos károkat szenvedett. A szobák egy részét 1945-ben helyreállították, az épület Dunára néző részét csak 1961-ben, majd a szállót 1980-ban újították fel, modernizálták.
1949
Szent Gellért Gyógyszálloda Kelenhegyi úti oldala (fürdő bejárat).
Magyar Rendőr / Fortepan.1949
1954
Budapest, Gellért-fürdő, 1954.
*
Szöveg: Wikipédia
