X
január 30. – Paul von Hindenburg birodalmi elnök német kancellárrá nevezi ki Adolf Hitlert.
február 1. - A csehszlovákiai Német Nemzetiszocialista Munkáspárt képviselője a prágai parlamentben üdvözli Hitler hatalomra kerülését.
Paul von Hindenburg német birodalmi elnök feloszlatja a Reichstagot, hogy lehetővé tegye a „nemzeti koncentráció kormányának” megalakulását.
február 14. – Jugoszláviában szerb radikális, demokrata és parasztpárti politikusok is követelik a királydiktatúra felszámolását.
február 16. – A kisantant-szerződés aláírása.
február 22. - A kisantant szervezeti paktuma, amellyel – a kisantant-államok külpolitikai egységét biztosítandó – létrehozzák a szövetség Állandó Tanácsát.
Hermann Göring megbízott porosz belügyminiszter az SA-ból, az SS-ből és a Stahlhelm (Acélsisak) paramilitáris szervezetből rendeletileg segédrendőrséget állít fel.
február 27. – Felgyújtják a Reichstagot, a német parlament épületét.
február 28. – Hindenburg birodalmi elnök kibocsájtja rendeletét „a nép és az állam védelmére”, amely a weimari alkotmány 48. cikkét felhasználva megvetette a diktatúra alapjait.
március 5. – Parlamenti választások Németországban, melyen a nemzetiszocialista pártnak nem sikerült egyedül megszereznie a szavazatok abszolút többségét. (43,9%-os eredményével – és 288 mandátumával – csak a Német Nemzeti Néppárttal – 8%-kal és 52 mandátummal – együtt sikerült biztosítani az 51,9%-os abszolút többséget.)
március 22. – Megnyílik az első koncentrációs tábor, a Harmadik Birodalom területén, a dachaui koncentrációs tábor.
április 1. – Németországban bojkottot hirdetnek a zsidó üzletek ellen.
április 7. – Németországban törvényt hoznak az állami hivatalnokok átvizsgálásáról, a zsidó származású tisztviselőket azonnali hatállyal kényszernyugdíjba helyezik. (Paul von Hindenburg birodalmi elnök tiltakozására azonban a „nemzeti” érzelműekkel, elsősorban az első világháborúban katonai szolgálatot teljesítőkkel még kivételt tettek.)
április 25. – A zsidó származásúak kiszorítása a német főiskolákról.
május 10. - A nemzetiszocialisták nemkívánatos szerzők mintegy 20 000 könyvét égetik el a berlini Opernplatz-on.
június 22. – Wilhelm Frick német birodalmi belügyminiszter betiltja a Németországi Szociáldemokrata Pártot.
június 27. – A Német Nemzeti Front feloszlatja önmagát.
július 1. - Magyarországon államosítják Duna–Száva–Adria Vasúttársaságot (korábban Déli Vasút), az utolsó jelentős magántulajdonú vasutat. (Nevét a Déli pályaudvar őrzi.)
Megkezdődik a lakihegyi adótorony építése.
július 10. – A csehszlovák nemzetgyűlés sajtótörvényt fogad el, amely lehetővé teszi a kommunista, fasiszta és irredenta sajtótermékek betiltását.
július 14. - Törvény mondja ki, hogy Németországban egyetlen politikai párt, a Nemzetiszocialista Német Munkáspárt létezik.
július 20. – Németország konkordátumot köt a Vatikánnal.
augusztus 2–15. – Gödöllőn rendezik meg a cserkész világtalálkozót, a dzsemborit.
szeptember 16. – Csehszlovákiában három hónapra betiltják a magyar ellenzéki pártok központi napilapját, a Prágai Magyar Hírlapot.
október 4. - A csehszlovák kormány rendelettel megtiltja a Német Nemzetiszocialista Munkáspárt (Deutsche Nationalsozialistische Arbeiterpartei – DNSAP) és a Német Nemzeti Párt (Deutsche Nationalpartei – DNP) működését.
október 14–19. – Németország felfüggeszti a leszerelési tárgyalásokat és kilép a Népszövetségből.
november 5. – Salgótarjánban felavatják Báthory István erdélyi fejedelem és lengyel király első hazai köztéri szobrát.
december 1. – A német parlament elfogadja a párt és az állam egységéről szóló törvényt.
december 2. – A lakihegyi adótorony hivatalos átadása.
december 29. – A sinaiai állomás peronján a vasgárdisták lelövik Ion Gheorghe Duca román kormányfőt.
december 30. – A román kormány ostromállapotot hirdet.
Forrás: Wikipédia
