Horthy Miklós és Purgly Magdolna harmadik gyermekeként az isztriai Póla városában született 1904. december 9-én. Mint első fiúgyermek, a Horthy família évszázados hagyományának megfelelően az István keresztnevet kapta (a családnak 1635-ben nemesi címet szerző tagja ugyanis szintén az István nevet viselte).
Gyermekéveit Pólában és Isztambulban töltötte, iskoláit pedig Bécsben és Badenben folytatta, ezután édesapja Ferenc József szárnysegédje lett. Öccsével, az ifjabb Horthy Miklóssal aktívan részt vettek a magyar cserkészmozgalomban.
1918-ban jelentkezett a fiumei tengerészeti akadémiára, de az Osztrák-Magyar Monarchia összeomlásával az intézmény is megszűnt. Ezután Budapesten folytatta tanulmányait.. A Toldy Ferenc főreáliskola elvégzése után a József Nádor Műszaki Egyetem Gépészmérnöki Karára nyert felvételt, ahol 1928--ban gépészmérnöki diplomát szerzett.
Az egyetem elvégzése után nagybátyjával, Jenővel Afrikába utazott, ahol meglátogatták a neves magyar Afrika-kutatót, Kittenberger Kálmánt. Onnan visszatérve, 1929-ben repülőhadnaggyá avatták és a MÁVAG csepeli üzemében helyezkedett el üzemmérnökként. Ugyanebben az évben az Egyesült Államokba utazott, ahol tervezőmérnökként dolgozott a Ford vállalatnál. A MÁVAG tervezőcsoportjának élén, részt vett a 424-es gőzmozdony fejlesztésében. Horthy idővel egyre magasabbra emelkedik a ranglétrán: 1934-től négy évig cégvezető, majd 1938-tól 1942-ig vezérigazgató.
Ugyanezekben az években kerül a MÁV elnöki székébe. Annak ellenére, hogy nem vasúti szakemberként áll a vasutak élén, a vállalat életében fejlődés indul el.
1940. április 27-én feleségül vette gróf Edelsheim-Gyulai Ilonát, akitől egy gyermeke született, ifjabb Horthy István (1941. január 17.).
A háborúba sodródó Magyarország politikai életében is részt vett: 1941-ben államtitkári kinevezésben részesült, rá egy évre pedig az Országgyűlés az 1942. évi II. törvénycikkel létrehozta a kormányzóhelyettesi tisztséget, melynek betöltésére négy nappal később a parlament közfelkiáltással Horthy Istvánt kérte fel. A szélsőjobboldali ellenzék nemtetszését fejezte ki.
Válaszul a személyét ért bírálatokra, önként jelentkezett frontszolgálatra. Elhatározásában közrejátszott az a meggyőződése is, hogy háborús tapasztalatok nélkül nem lenne alkalmas az ország jövőbeni vezetésére. Május 1-én megkezdte tartalékos repülőtiszti kiképzését Szolnokon, s rá egy hónapra a keleti frontra indult. Egysége, a vitéz Csukás Kálmán vezérkari őrnagy parancsnoksága alatt álló szolnoki 1/1. vadászrepülő század a 2. magyar hadsereg erőfeszítéseit támogatta.
1942. augusztus 15-én rendkívüli szabadságot kapott és találkozhatott feleségével. Közölte vele, hogy szolgálata után Angliába vagy az Egyesült Államokba menne, hogy így támogassa Magyarország háborúból való kiugrását. Az ifjann Horthy Istvánről köztudott, hogy náciellenes és angolszász orientációjú volt.
Kállay Miklós miniszterelnök minisztertanácsi határozattal hazarendelte a frontszolgálatról, de ő még vállalt egy utolsó küldetést, feltehetőleg azért, hogy 25 teljesített bevetéssel hagyja ott a frontot. 1942. augusztus 20-án hajnali öt óra körül újra levegőbe emelkedik Héja típusú vadászgépével az Alekszejevka melletti támaszpontról. Percekkel később a repülő átesett egy éles balfordulóban, dugóhúzóba került és a földbe csapódott. Magyarország 37 esztendős kormányzóhelyettese a helyszínen életét vesztette.
Horthy István temetésére Kenderesen került sor augusztus 27-én. Az Országgyűlés november 7-én törvényben örökítette meg emlékét.
A tragédiát követő vizsgálat szerint nem történt műszaki hiba, ám többféle magyarázat született az esettel kapcsolatban. Az egyik legtöbbet hangoztatott elmélet szerint a németek keze lehetett a dologban, erről volt meggyőződve egyébként Horthy özvegye is.
Források:
Fénykép:
