Érettségi után rövid ideig postatisztviselő volt. 1919-től kardalos a Feld-féle Budapesti Színházban és az Operában. Eközben Füzy Barnabás színtársulatához szerződött, és Rákosi Szidi színiiskolájába járt. 1920–1922 között kardalos volt Miskolcon. 1925–ben elvégezte az Országos Színészegyesület Színészképző Iskoláját. 1925–ben Szegedre, majd Miskolcra szerződött színésznek, 1926–27-ben a Király Színház színésze. 1928–29-ben a Belvárosi Színház színésze, majd 1929–1931 között a miskolci színházban játszott. 1931–32-ben a Fővárosi Operettszínház tagja, majd 1932-ben a Teréz körúti Színpad színésze lett. 1933-tól 1944-ig az Andrássy úti és a Magyar Színházban játszott. 1945-ben a Belvárosi Művész Színházban és az Operettszínházban játszott. 1946-ban a Medgyaszay Színházban operettekben lépett fel. 1947-48-ban a Művész Színházban színész. 1949–1952 között a Fővárosi Operettszínház színésze. 1952–től a helyreállított, egykori Vígszínházhoz, új nevén a Magyar Néphadsereg Színházához szerződött, amely 1961-ben visszakapta a Vígszinház nevet, ahol 1968-ig, nyugdíjba vonulásáig játszott. Itt és a társulat kamaraszínházban, a Pesti Színházban játszotta főként drámai szerepeit Az öreg hölgy látogatása, Hárman a padon, Eljó a jeges, Eredeti helyszín, és még sok más darabban bizonyítva tehetsége sokoldalúságát.
Turnézott az Amerikai Egyesült Államokban, Kanadában, Csehszlovákiában, Jugoszláviában és Svédországban.
Népszerű színész volt, ezért gyakran szerepelt a Magyar Rádióban és a Magyar Televízióban. Szeretett gyerekeknek is játszani. A Csinn-Bumm Cirkusz nekik született; Keleti László Szamócaként, Bilicsi Tivadar Bruhaha Kelemenként szerepelt benne.
Évtizedekig a XII. kerületi Csaba utcában élt. Budapesten, a Farkasréti temetőben nyugszik.
Forrás: Wikipédia
