16 éves korától már énekelni és zongorázni tanul a Zeneakadémián, és olyan neves oktatók tanítványa lesz, mint a világhírű kamaraénekesnő Hilgermann Laura vagy Szabados Béla zeneszerző. Alapár Gitta már ekkor kitűnik magas szopránjával, kivételes koloráló képességeivel.
Sikerekben bővelkedő pályája elindulásában a szerencsés véletlen is közrejátszik: 1924 januárjában lehetősége támad fellépni Léo Délibes Lakmé című operájának címszerepében, miután az Operaház frissen kinevezett igazgatója, Radnai Miklós konfliktusba keveredik a szerepre eredetileg kiszemelt Sándor Erzsivel. Az előadás után az Operaház azonnal leszerződteti. Debütálására nem kell sokat várni, Verdi Rigolettójának január 27-i előadásán Alpár Gitta Gilda szerepében mutatkozik be a nézők előtt. Igazi közönségkedvenccé azonban egy másik szereppel válik: 1924. augusztus 23-án a Király Színházban (ahova előadásra szerződik) lép fel a Három a kislány című operett Médijeként.
A húszas évek közepén számos változás történik Alpár Gitta életében: 1925. március 26-án férjhez megy Stangel Kornél földbirtokoshoz, Stangel Dávid és Róth Ilona fiához, ám a frigy hamarosan felbomlik. Ugyanebben az évben kerül külföldre, két évig a müncheni operában énekel, majd 1927-től a berlini Staatsoper foglalkoztatja, ahová Erich Kleiber osztrák karmestertől kapott meghívást egy pesti találkozás alkalmával.
Berlini korszaka idején olyan darabokban ér el osztatlan sikereket, mint a Varázsfuvola (Éj királynője), A sevillai borbély (Rosina), a Rigoletto, a Traviata (Violetta), Az álarcosbál (Amelia). Ezekben az években sűrűn vendégszerepel a budapesti Városi (ma: Erkel) Színházban, de megfordul Európa legnagyobb operaházaiban is.
Az opera mellett az Admiral Palastban is megcsodálhatja közönsége: itt többek között Lehár Ferenc Szép a világ című operettjében (Richard Taubner oldalán) vagy Kálmán Imre Montmartrei ibolyájában csillogtatja tehetségét.
Első filmszerepeire is németországi tartózkodása alatt került sor, leginkább komédiákban és operettek filmfeldolgozásaiban bukkan fel. Legelső filmje (Gitte entdeckt ihr Herz, hazánkban Megszólalt a szívem! címmel lett népszerű) forgatásán meg is ismerkedik második férjével, a színész-rendező Gustav Fröhlichhel. 1931-ben házasodnak össze, ám egy incidens miatt szétváltak útjaik. Egy Göbbels által művészeknek tartott fogadáson Alpár nem hajlandó énekelni a nemzetiszocialista párt himnuszát, mellyel kiváltja a politikus nemtetszését. Fröhlich azonban nem áll ki felesége mellett, így az várandósan elhagyja férjét és Németországot. Lányuk, Julika már a magyar fővárosban látja meg a napvilágot. Alpár Gitta ekkor szüleinél él.
Julika születését követően nem sokkal, 1933-ban már az Operettszínház színpadán látható Karl Millöcker népszerű operettjében, a Dubarry-ban (Góth Sándor rendezése). Az előadás a német politikai fejlemények elleni tiltakozásként is értelmezhető, hiszen a darab Németországban betiltásra került. Ezután Pesten még hetekig teltházas érdeklődés mellett adják elő a darabot.
Egy időre Bécsbe költözik, folytatja a filmezést, például Ábrahám Pálnak azt a Bál a Savoyban című darabját is megfilmesítik, melynek 1932-es ősbemutatóján is részt vett Madeleine szerepében. Pályafutásának további állomása London, ahol a Cochran revü primadonnája lesz, de megfordul a skandináv (Svédország, Norvégia, Finnország) országokban is, de Dél-Amerikába is eljut.
A Fröhlicchel kötött házasságot a faji törvények alapján 1935-ben érvénytelenítik, sőt, Alpár Gitta neve más művészekével együtt (pl. Charlie Chaplin) Johann von Leers antiszemita kiadványában (Juden sehen dich an) feketelistára kerül.
A Filharmonikusok 1936. októberi díszhangversenye után többet nem lép fel Magyarországon. Az Egyesült Államokba megy, először New Yorkba megy, később Los Angelesbe költözik, ahol svéd gyáros férjével él együtt.
Utolsó filmszerepét 1941-ben vállalja el: René Clair felkérésére kamera elé áll a Marlene Dietrich főszereplésével készülő New Orleans angyala (eredeti címe: The Flame of New Orleans) című film forgatásán. A filmmel aratott újabb sikert követően, férjének tett fogadalmának engedelmeskedve - további szerepet nem vállalva - visszavonultan él Palm Springsben, ahol idejét fiatal színésznők éneklésre, zenélésre való tanításának szenteli.
Életműve persze nem marad elismerés nélkül. 1987-ben Golden Band-díjban részesül, ennek okán Berlinbe hívják, Magyarországon pedig Miklós Tibor ír darabot életéről Hölgy rózsaszínben címmel, melyet 1989. július 26-án mutatnak be a szentendrei Nosztalgia Kávéházban. Alpár Gittát Tiboldi Mária alakítja.
A művésznőt saját kaliforniai otthonában éri a halál nem sokkal 88. születésnapja után, 1991. február 17-én. Sírja a Los Angeles-i Westwood Village Memorial Park Cemetery-ben található.
Kép forrása:
Alpár Gitta 1932-ben / Bundesarchiv, Bild 102-13780 / CC-BY-SA 3.0
Források:
Alpár Gitta - Wikipédia
Gitta Alpár - Wikipedia
Alpár Gitta Életrajz
Alpár Gitta - Nagy Elődök - Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem
Alpár Gitta - Névpont 2017
Alpár Gitta szép világa - Cultura.huNévpont 2017 Alpár Gitta szép világa - Cultura.hu
